Mélyül az LMP válsága: a teljes Vas vármegyei elnökség elhagyta a pártot
Az elmúlt hónapokban sorra hagyták el a pártot legismertebb politikusai.
Az LMP társelnöke szerint mindenkinek az az érdeke, hogy Törökország, Libanon és Jordánia segítséget kapjon, és hogy lehetőleg mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni; a józan ész is ezt követeli, hiszen az EU-ban sokkal több pénzbe kerül a menekültek ellátása. Schiffer András az MTI-nek arról is beszélt: a klímabűnöző cégeknek nincs keresnivalójuk a decemberi klímacsúcson.
A migráció globális jelenségét a gyökerénél kell kezelni – mondta az MTI-nek adott pénteki nyilatkozatában Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője, aki részt vett Brüsszelben az Európai Zöld Párt pártvezetői találkozóján. Elmondta, a tanácskozáson a migrációs válság mellett a decemberi párizsi klímacsúcsra való felkészülés volt a vezető téma.
Az előbbit illetően kiemelte: Törökországban hárommillió, valamint Libanonban és Jordániában is több millió menekült tartózkodik. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezek az országok segítséget kapjanak, és hogy lehetőleg mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni – tette hozzá. Megjegyezte, a józan ész is ezt követeli, hiszen az EU-ban sokkal több pénzbe kerül a menekültek ellátása.
Schiffer András szerint az európai zöldek egyetértenek abban, hogy egységes európai fellépésre van szükség. Az EU intézményrendszere megkésve reagált a krízisre, és eddig nem tudott életképes megoldásokkal előállni – tette hozzá. Az LMP vezetője emlékeztetett arra, hogy az európai zöldek évekkel ezelőtt jelezték annak a dublini rendszernek a működésképtelenségét, amely abban a tagországban írja elő az érkező menedékkérők regisztrálását, ahol először az EU területére léptek. Schiffer András szerint új eljárási rendszert kell kidolgozni, és a magyar miniszterelnöknek is javaslatokat kellene tennie arra, miként lehet felváltani valami mással a dublini eljárásrendet.
A multik is felelősek a migrációs válságért
A magyar zöldpárti politikus hangsúlyozta: a migrációs válságért a felelősség egyenlőtlenül oszlik el. Az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és néhány nyugat-európai országnak jelentékeny része van abban, ami most történik a mediterrán világban – mondta. Szerinte „az erőforrások elrablására irányuló támadó háborús politika az egyik határozó oka a mostani migrációs válságnak”.
Hozzáfűzte ehhez, hogy amíg az európai nagyvállalatok gazdasági előnyt remélnek a migrációtól, addig kevés lesz a remény arra, hogy az érintett ázsiai országokban stabilitás jöjjön létre. Megjegyezte: a konfliktus mélyén „ott vannak az egyenlőtlen kereskedelmi feltételek, valamint az, hogy a globális nagyvállalatok folyamatosan lefölözik ezeknek az országoknak a társadalmát”, folyamatossá téve a válságot a térségben. Példaként azt hozta fel, hogy ha Szíriából távozik a képzett munkaerő, a szellemi elit, akkor nincs remény a stabilitásra, hanem marad a fanatizmus és a konfliktus.
A klímabűnözőknek nincs helye a klímacsúcson
Ami a Föld légkörének felmelegedését okozó károsanyag- (döntően szén-dioxid-) kibocsátás csökkentését célzó decemberi párizsi klímacsúcsot illeti, ezzel kapcsolatban az LMP vezetője hangsúlyozta, hogy a korábbi hasonló értekezletekkel szemben most már konkrét terveket kellene megfogalmazni. „A környezetszennyezésből élő globális nagyvállalatokat, a klímabűnözőket ne engedjék be a tárgyalásokra” – fogalmazott Schiffer András. Szerinte az „olyan (olaj)cégeknek, mint az Exxon vagy a Shell, nincs helye Párizsban, a zöldek nem asszisztálhatnak ahhoz, hogy a csúcsértekezlet a klímabűnözők tisztára mosásáról szóljon”.
Elégedetten jegyezte meg: Alaszkában a zöld mozgalom kikényszerítette, hogy a Shell ne tudjon újabb fúrásokat végezni. Schiffer András kitért arra, hogy a klímaváltozás elleni fellépés nemzeti érdek is, hiszen a klímaváltozás hatását a nyári időjárási jelenségek révén testközelből lehet megtapasztalni Magyarországon. Elmondta, hogy a zöldek az európai országok vezetését, köztük a magyar kormányt is felszólítják arra, törekedjenek Párizsban „valós megegyezésre”. Szerinte Magyarország az elmúlt években nem segítette elő a fordulatot az európai klímapolitikában.